Búnaðarrit Suðuramtsins húss- og bústjórnarfélags - 01.01.1846, Side 98
98
fflríb eptír obrn enn ftöt, fetn íccfntrtnn, eptir útöortíá
merfjnnt, gétur gtjfnb fér d um ebít fjúfbóntétná, og má
n<rrrt géta ab fab munt oþt öera ^cejjtb, og et ab eitu
áreíbantegt, og ítfa á lcefntrtnn opt orbugt meb ab refja
náföcemíega fprtr alta mebferb, fem |ofb jjeftr öeriS'"á
barntnu, etnfum fé fab et brjóftftarn, ef ffé mcettí — fem
of)t raun öera — ab fjúfbómurtnn orfaftft af eíntjöorju
mtötafí, annab^öort jiöab fcebuna, eba loptíb eba annan
abbúnab fnertir, og er J>á ómogutegt ab rába bót á böt
meb obru mótt, enn ab ntebferbtnttí t böt títlítt fé ftrar
brefjtt á fá letb, fem öera ber.
Sfjatban er tií ftefð ab cetla $ér í lanbt, tjöar ötbajf er
lángt tít lceftta — og ^eír fttn optaft et ^afa féb barntb,
og f»öt et geta fefft ntebfcrbína til Ijlptar — ab fab
aubnift, ab fá Icefnté =- meb ol |anba úngbaritínu á Iífja»
búbum, enba bjátpa ntebol atíjfjatban, nema mebferbin
fé f)öi náttúrlegri, og er fab bá meft mebferbín er Icefnar
barnib, og föi cettu menn fent ffjalbnaft ab fcrúfa mebot öíb
úngborn, föí fau gjora opt títib gagn, og ftunbum íílt
eitt. 9fú öíLeg eínafta öarfta to'lu á fá atmennuftu Bartta^
föitla, er menn þcffja af útöortiO fénnímeifjum, og :géfa
?>eím mcebrum og fójtrum, er ei géta náb tít Icefníö, bug«
öefju ura ntebferb á feím. Gén feím, fem cíga foft á
ab tata öíb Ictfnír, bcebi ttm fefíi og onnur öeífinbí, er
barnínu fttnna tíl ab öítja, öít eg rábíeggja ab fpbrja tyamt
tíl rába í férI)öorjitm títfatlanbí fjúfbómí, og gjora f>ab
Itelbur ftjrrí enn feínna, og tófa ftjrír bonum greínítega
atlri mebferb á barníntt, j»»t bá ft;rft gétur j>ann bcemt
um, af böerju öeifinbín muni foma, og tjöernig -jjeírn fé
öartb, og ejotír jiöi rábib babí tít brctjtíngar á tncbferb*