Ármann á Alþingi - 01.01.1832, Blaðsíða 77

77
Sífftiðntt. £þít pavft cffi öb Íícra af méc öb
tcfa, í)t>övfi föícnjFn iié benffu, 03 cngic ^i^, ctt
(3 cc öb löto f Ijófi mt'na nieinfngu tim jjab, (;vavs
11Í3 munbí auböeíbajt ab fcttna bentum bifflcjfv;
09 í;efi C9 nú BÍfib ö fiab, l)»orfu fœf'fa moctti 66f*
flefum t;fför, eba fimta féc léttir í Icffri, mcböit
jjcir ötíir bróföff, mcb fm{ ab ncfna cinð fsá flafí
fcnt cinS cru lefnir.
0tgítr>fitt:. SSértu blcf§öbttc, 2ícmfirtrt! ftjrit
fiab, ab fsu bt)39Ír ót (Sgflnu (X), fst'í margamt
almuga motm í;efi C9 {jctjrt nefna fiann alrccmba
fPcrfaféng Æt’fcccs, cg cffi öcctfcs, fcm fió mim
cera t;an§ rétta nofn, cg Ijafa fiá (ocrbtt mcnnirnir
favib ob fíjma ab offur bóminum.
2ícm«nrt, €ffi cc fiab rétt, ab fýma ab öantts
funnóttu ficirra { bófmentum, fcm cf'fi cru ti( bófa
fcttír, 09 allraftjt fjegar íjinic Iccrbtt gcfa tilefni tií
ijjefó, fcm ófjcnbugíiga fcr í)já pcirn ólccrbtt, ciná cg
{ fsof bccmi fcm cib «0 tclum um. @it »ib ffttls
um ()alba cfó uib cfnib, f«o cfft ocrbi fictta offac
ta( ab tómunt íjégóma, cg cií cg nú (áta fíá bófs
jiafi, fcm cffi Ijefir ocrib minnfi á, óárcitta, en
fsátt nofftib mcetti fíciri um fá tala, £»í cg oií
fjraba ntéc ab minttaji utr flraj á aitnab Ijcfttb atribi
»{b»ífjanbi (iafttnimti, og ^ab cr fictta: «ð »«r«
»tö «0 flengffi fftjfum ffimfirt^ cg mtttrtfi á fið
nefufi fá víttt